Az EÜ. 2. Repülőorvosi Vizsgálat

Okmányok ellenőrzése

Adategyeztetés

Akinek kell…

A férfi vagy női mosdóban a minta "előállítása" aztán az ott elhelyezett polcon elhelyezése. Valamikor később ezt (gondolom) összegyűjtötték. A vér és vizeletvizsgálat eredményét aznap nem tudtuk meg, csak másnap telefonon mondták el, hogy megfelelt-e vagy ismételni kell.

Ágyra felfekvés, aztán a tapadókorongos érzékelőket felcuppantották a törzsünkre, illetve a csuklónkra és a bokánkra, majd kb 2 percig nyugodtan kellett feküdni. Levetkőzni csak derékig kell, a nadrág és cipő marad, csak a nadrágszárat kell feltűrni, hogy az érintkezőt rá tudják tenni. A kész EKG lapot a kezünkbe nyomták és mehettünk a következő vizsgálatra.

Alaposan kikérdezték, hogy szedünk-e valamilyen gyógyszert, szoktunk-e inni, dohányozni, van-e a családban örökletes betegség (pl magas vérnyomás, cukorbetegség, stb). Van-e valami panaszunk, volt-e műtétünk, orvosi beavatkozásunk, kezelésünk, stb. Megtudakolják hogy gyerekkorunkban milyen oltásokat kaptunk és milyen betegségeken estünk keresztül. Ezt komolyan veszik, de azért telefonos segítséget engedélyeznek. Ezt nekem is igénybe kellett venni, mert már arra sem emlékeztem, hogy voltam-e egyáltalán gyerek, nemhogy arra, hogy milyen betegségeim voltak.

Ezután félmeztelenre vetkőzés és fonendoszkóppal meghallgatták a szívverésünket, a tüdőnket. Egy kis sérv ellenőrzés következett, ami a has két oldalának felváltva történő nyomkodásával néztek meg. Utána hátkopogtatás volt.

Megmérték a vérnyomást ülő aztán álló helyzetben is.

Első alkalommal egy mozaik ábrás könyvben lévő számokat, betűket és ábrákat kellett felismerni és visszamondani. Ezzel a színtévesztést szűrték ki.

Többedik alkalommal ilyen már nincs.

Helyette volt: "Olvassa el a falon kivilágított tábla alsó, piros vonal feletti sorát."

Mindezt úgy hogy feltettek egy szemüveget aminek az egyik lencséje el volt takarva, így csak a másik szemmel lehetett olvasni. Aztán megcserélték a takarást, így az addig takart szemmel kellett visszafelé elolvasni a sort.

Ezután egy nagyon apró betűs könyvet tettek az orrom elé, és el kellett olvasni benne a szöveget.

Majd egy lámpával belevilágított az orvos a szemedbe és megnézi a szemfeneket, hogy ép-e.

Tudtommal nem baj ha valaki szemüveggel megy ma már vizsgálatra. A lényeg hogy el tudd olvasni a táblát, legfeljebb beírják a megjegyzések közé, hogy csak szemüveggel repülhetsz. És aztán? A lényeg hogy ma már emiatt nem kapsz alkalmatlant, úgy mint kb 20 évvel ezelőtt…

Szájat nagyra kellett nyitni és a szokásos kanalakkal leszorítva a nyelvet megnézték amit a torokban meg kellett nézni.

Kis fém tölcsérrel bekukucskált az orvos hol ez egyik, hogy a másik orrlyukba, majd egy másik kis tölcsérrel a fülekbe is.

Ami eztán következett az elég meglepő volt de nem mulatságos. Egy kb 30 cm hosszú és kb 2 mm átmérőjű vékony, merev pálcát óvatosan bedugott hol az egyik hol a másik orrlyukba. A pálca felém közelítő vége világított, az orvos felöli végén pedig egy kis kukucskáló volt. Ezt tolta és tolta befelé, már azt hittem hogy ki akar szedni valami titkos jeladót a koponyámból, mikor végre kihúzta. Brrrr… Nem fájt, de kellemetlen volt. Hogy mit akart vele???

Korábban itt végezték a forgószékes vizsgálatot is, de azt már 2009-ben sem végezték el, és most sem. Most a forgószék le volt takarva. A hallás vizsgálat is itt történt, ami korábban vagy egy hangvilla megrezegtetésével és hátulról hol a jobb hol a bal fülhöz emelésével ellenőriztek, de volt olyan is hogy az orvos halkan szavakat suttogott a fülbe amit vissza kellett neki ismételni. Elképzelhető, hogy első alkalmas repülőorvosin ezt most is elvégzik.

Egy számítógéppel összekötött vastag de ellapított végű furulyaszerű csőbe kellett teljes erőből és tüdőből belefújni. Ezt kétszer ismételtették meg. A kapott eredményt kinyomtatták és a papírokhoz rakták.

A most következők csak az első orvosi alkalmával vannak:

Be kell ülni a vizsgáló székbe és az orvos végignézi alul és felül a fogazatunkat. Nem nyúl hozzá, nem tömi be, nem fúrja, semmit sem csinál, csak nézi és diktál az asszisztensnek. Elmondja sorba hogy melyik fog tömött, melyik szorul kezelésre, melyiken lát hidat vagy koronát, stb. amit az asszisztens feljegyez a kartonunkra. Ha valamiért nem megfelelő a fogazat, akkor ő ott helyben nem javítja ki, hanem ad egy "alkalmatlan" minősítést. Ezután el kell menni és máshol megcsináltatni a rossz fogat, majd egy időpontot kell kérni és visszamenni a fogászatra hogy ellenőrizzék, javításra került-e a hiba. Ha igen akkor ad egy "alkalmas" minősítést.
Az csak mendemonda, hogy tömött foggal nem lehet senki pilóta. Majdnem mindenkinek van tömött foga, mégis megkapja az alkalmasságit, egyedül annyi a kritérium, hogy lyukas fog ne legyen, hanem mindegyik legyen kezelve (pl tömve). Amalgám tömés is megfelelő, ha jól tart.

"- Üdvözlöm! Hogy van?

– Kitűnően!

– Persze, mert ha baja volna akkor azt úgysem mondaná meg, igaz?"

Na, hát valami ilyen párbeszéd zajlott le korábban köztem és az orvos között…

Egyensúly vizsgálat volt, amit előre tett nyújtott vízszintes kezekkel (holdkóros járásban), csukott szemmel és egymás elé rakosgatott tyúklépésben menetelésben ellenőriztek. Ha egyenes vonalon tudott haladni feldőlés nélkül az ember akkor "alkalmas" volt.

Az ágyon ülve a lógó lábat megkoppintották gumikalapáccsal és ha reflexszerűen rándult akkor megfelelő volt.

Megnyomkodták a nyakat kétoldalt, közben vizslató tekintettel nézték az arcvonásainkat.

Utána grimaszolni kellett meg szemöldököt vonogatni és kacsintgatni.