Zivatar

Miért veszélyes a zivatar?

Ahogy a mondás tartja "Ami nem öl meg, attól erősebb leszel".
Ezt a mondást a hegyvidéki erdőkben élő emberek még azzal is kiegészítik, hogy "Kivéve a medvét. Mert a medve az megöl!"

A zivatarral való kacérkodás sem vezet túl sok jóra.

Aki repülés közben megpróbál a zivatarral ujjat húzni 3 féle – szó szerint – halálos veszedelemmel játszik.

1. váltakozó irányú légmozgás, melyet nem fog tudni kezelni

2. jégeső és jegesedés

3. villámlás.

A zivatar ugyanis nem más, mint egy nagyfeszültségű generátorral felszerelt jéggyár, belsejében és körülötte iszonyatos erejű légmozgásokkal.

Bár nincs meteorológiai végzettségem, de megpróbálom összefoglalni, hogyan és mitől alakul ki egy zivatar, miért veszélyes és hogyan érdemes elkerülni.

Mitől alakul ki?

Egy rettenetes erejű zivatar akár 20 perc alatt is képes kifejlődni az első kis gomolyfelhőből.

Bár pilótaként mindenki rendszeresen figyeli az időjárás előrejelzéseket és megpróbálja elkerülni a zivatart, mégis előfordulhat, hogy gyorsaságával meglepi a nem túl elővigyázatos repülőst.

A zivatar kialakulásának legnagyobb valószínűsége akkor van, mikor már néhány napja amolyan fülledt, meleg, strandidő jellegű a hőmérséklet és aznapra egy hidegfront bejövetelét jelzi a meteorológia.

A hidegfront által hozott hideg levegőtömeg hatására heves zivatarok fejlődhetnek ki.

Ha fordítva történne, azaz a hidegebb levegőtömeget egy melegebb légtömeg érint akkor inkább csendesebb, zivatar nélküli, elhúzódó, több napos esőzésre kell felkészülni.

A kifejlődő zivatar erősségét befolyásolja a levegő harmatpontja, más szóval, hogy mennyi nedvességet tartalmaz a levegő. A harmatpont az a hőmérséklet, amelyre a levegőnek le kell hűlnie ahhoz, hogy a benne lévő vízgőz elérje a maximális értékét és tovább hűtés esetén kicsapódjon (mondjuk felhő formájában)

Minél magasabb a levegő aktuális harmatpontja, annál erősebb lesz a kifejlődő zivatar is, ugyanis annál több vízgőzt tartalmaz a levegő minden egyes köbmétere. Ez a vízgőz fogja majd felhűteni a zivatart, ez adja a benne lévő rettenetes energiát.

A harmatpont télen alacsonyabb, nyáron magasabb szokott lenni. Épp ezért nálunk, Magyarországon, télen kevesebbszer alakul ki zivatar (vagy ha igen akkor gyengébb is lesz) és nyáron ezért lesz több és erősebb a zivatar tevékenység. A vízgőz tartalom miatt az esős trópusokon pedig még ennél is intenzívebb. A sivatagban pedig hiába nagy a forróság, de a levegő száraz, így kicsi az esélye egy zivatarnak.

Ha mondjuk 3 °C fokos harmatpontú téli levegőt vizsgálunk, akkor a benne lévő vízgőz 6 g/m3. Ha viszont nyáron nézünk egy 29 °C fokos harmatpontú levegőt, akkor a vízgőz tartalma már 29 – 30 g/m3 között van. Ez a vízgőz pedig képes a nyári heves zivatarok kialakítására.

Összefoglalva: Ha nyáron dög meleg van pár napig és ezután bejön egy hidegfront, akkor azonnal észben kell tartani a zivatar kialakulásának valószínűségét.

Hogyan alakul ki?

A zivatarfelhő úgy alakul ki, hogy földfelszín melegedésével a meleg levegő elindul felfelé, majd egy bizonyos magasság fölött nem tudja megtartani a benne lévő vizet, így az kicsapódva gomolyfelhőket hoz létre.

Mikor a gomolyfelhők egy csoportja együtt fejlődik akkor a belső felhők "védetté" válnak a párolgási hűléssel szemben, ezáltal erejüket nem veszítve, még magasabbra tudnak fejlődni, úgynevezett tornyos gomolyfelhőket létrehozva. 

Ezekben a felhőkben aztán az úgynevezett látens hőből kiszabaduló energia fogja a zivatar igazi erejét adni és ez a látens hő pedig annál nagyobb lesz, minél nagyobb volt a korábban említett harmatpont miatti levegő nedvességtartalom.

Miért veszélyes már a zivatarfelhő széle is?

A zivatar kialakulása és fennmaradása légmozgással, azaz széllel jár. Minél erősebbre fejlődik egy zivatarfelhő, annál nagyobb légmozgásokat produkál a felhő alatt, a felhő szélén és magában a felhőben. Egy igazán intenzív zivatarfelhőben a levegő függőlegesen akár 30-50 métert is emelkedhet másodpercenként úgy, hogy pár méterrel odébb ugyanekkora értékkel süllyed!

Ez a váltakozó irányú erőhatás képes a repülőgépet darabokra törni a levegőben!

Mivel a zivatar közepe táján erős levegő feláramlás van, ezért a feláramlott levegő helyén nem maradhat légüres tér, így a helyére a zivatarfelhőn kívüli területekről újabb levegő vándorol, szintén nagy sebességgel. Ez kiszámíthatatlan irányú és erősségű áramlásokat, szeleket eredményez, amely a repülőgépek repülési tulajdonságai – főleg földközelben, le- és felszállás közben – veszélyesen befolyásolhatják. Ez a visszapótlódó levegő a zivatarfelhőtől több kilométerre lévő, még napsütéses részéről is érkezhet, így meggondolatlanság azt hinni, hogy amíg nincs a fejünk felett a zivatar felhő addig nem jelenthet ránk veszélyt.

A microburst például egy olyan láthatatlanul és hirtelen előforduló szél jelenség, amikor fentről a levegő függőlegesen 200-250 km/órás sebességgel egyik pillanatról a másikra leáramlik. Amelyik repülőgépet föntről eltalál egy ilyen 1-4 km átmérőjű széloszlop, azt azonnal képes a földig lenyomni, esélyt sem adva a benne ülőknek a menekülésre.

A microburst kialakulásának helyét előzetesen még csak megjósolni sem lehet. Elképzelhető, hogy az előttünk 1 perccel landoló gép probléma nélkül a szemünk láttára megérkezik, mire pedig ránk kerülne a sor a leszállásnál a reptér előtti területre vág le kormányozhatatlanul és tehetetlenül bennünket egy erős leáramlás.

 

Mivel a microburst legtöbbször a zivatar előtt alakul ki, ezért már akkor sem érdemes megkockáztatni a fel- vagy leszállást a reptéren, ha úgy tűnik, még van pár perc amíg a felhő és az eső ideér.

Ez az fenti ábra mutatja, hogy mire az eső odaérne, addigra már majdnem biztos hogy belefuthatsz egy erős leáramlásba.

Ha pedig szerencsés módon nem a fejünk felett alakul ki épp egy erős microburst, akkor kifutószél fújhatja le a repülőnk szárnyáról a felhajtóerőt.

A kifutószél az erős levegő leáramlás következtében alakul ki akkor, mikor a függőlegesen nagy sebességgel ereszkedő levegőoszlop eléri a talajt és ott tovább haladni nem tud, így aztán minden irányba szétterülve vízszintesen folytatja tovább az útját, erős, akár 180 km / órás vízszintes szelet okozva a talajtól számított 300-600 méter magasságban.

Ha a leáramlás a repülőgépünk előtt alakult ki, akkor ezt onnan fogjuk érzékelni, hogy hirtelen nagyon erős vízszintes szembeszélbe kerülünk, minden indok nélkül. Ha nem vagyunk erre kellően felkészülve, akkor ahogy a pilótaképzésünkön tanultuk, ilyenkor lentebb vesszük a gázt és kissé megemeljük a gép orrát. Igen ám, de mivel ezt a szelet a függőleges leáramlás okozta szétterülés miatt tapasztaltuk, ezért repülés közben hamarosan valószínűleg át fogunk menni magán a leáramló légoszlopon is!

Ha mégis nagy szerencsével elkerülnénk, akkor pedig a függőleges légoszlop a hátunk mögé fog kerülni, így már hátulról kezd el fújni az erős szétterülő szél, ami hirtelen felhajtóerő csökkenést okoz majd a szárnyon. Földközelben úgy meg tud tőle "ülni" a gép, hogy a pálya előtt több száz méterrel fogunk majd talajt, elég tetemes függőleges sebességgel.

Villámlás

Az emberi egészségre gyakorolt élettani hatását senkinek sem kell magyarázni.

Azonban van némi esélyünk a túlélésre, ha nem közvetlenül belénk csap a villám, hanem a repülőgépünk fém törzsébe, mert ekkor egy amolyan "burokként" megvéd minket a legrosszabbtól.

Mindez keveset ér a levegőben. Ott ugyanis, nem elég kiheverni a hirtelen villámcsapás okozta sokkot, de vezetni is kell tovább a gépet viharos erejű széllökések és talán jégeső között is.

Még ha túléljük is repülés közben a villámcsapást, majdnem biztosra vehetjük, hogy a repülőgépünk kormánylapjainak csuklós mozgatásait ívhegesztőként azonnal összehegeszti, így a kormányok az utolsó mozdulatnak megfelelően beállnak és többet nem mozdulnak.

Ez az állapot valószínűleg könnyedén kibírható nevetés nélkül.

Azonban ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a repülőgépünk tartályaiban gyúlékony tüzelőanyag van. A szél okozta lötyögéstől benzingőz van felette, ami az első szikrára képes tűzgolyóvá változtatni a tartályt és vele együtt a repülőgépet is.

Mielőtt villám csapna a gépünkbe, valószínűleg érezni fogjuk a gép elektromos feltöltődését azáltal, hogy a kabin fémtárgyai megráznak. Ilyenkor gondolunk arra, bárcsak lent maradtunk volna…

Jégeső

A zivatarfelhő függőleges felépítése miatt a benne áramló levegő nagy magasságba általában 8-10 km magasra is felemelkedik, ahol levegőben lévő víz azonnal jégszemek formájában hullik alá. Ez a jég, megrongálhatja a repülőgép vezérsíkjait és a gyorsan forgó légcsavart, betörheti a kabintetőt és a plexit.

Jegesedés

Az egyik legalattomosabb dolog, mert ahogy kialakul, úgy el is tud tűnni percek alatt, de közben elvégzi „áldásos” munkáját a megváltozott szárny- és vezérsík profilok, befagyott mozgatások formájában.

Mivel a jegesedés valószínűsége szinte elhanyagolható a zivatarfelhőt megkerülő repülőgépek számára, ezért főleg a zivatarfelhő segítségével gyémántkoszorús magasságba vágyó vitorlázórepülők számolhatnak vele.

Hogyan kerüld el?

• Hallgasd és nézd a meteorológiai előrejelzéseket. Akkor is, ha pár napig vagy hétig nem repülsz, tudd, hogy milyen időjárás várható 1-2 napon belül.

• Ha a repülésed napjára zivatar előrejelzést adtak ki, akkor is keresd a jeleit, ha semmi nyomát nem látod az égen, csak csodás, verőfényes, gomolyfelhős égképet.

• Figyeld a repülésed napján az aktuális harmatpont értéket. Ha folyamatosan emelkedik és eléri a 16 °C fokot vagy annál magasabb értéket, akkor már reális esélye van a zivatar kialakulásának. 18 – 20 °C fokos harmatpontnál pedig biztos lehetsz benne, hogy bármelyik pillanatban a zivatar közepén repülhetsz.

• Ha a felhők tornyosulni kezdenek körülötted és sötétedik az aljuk akkor kezdj kalkulálni a felhő összeállás veszélyével, melyből a zivatar ki fog pattanni.

• Ha a zivatarosra jelzett napon sötét és magas felhők közelítenek a reptered felé, már akkor is gondolkozz el a felszállás helyetti visszaguruláson, ha még messzinek tűnnek is a felhők és elvileg egy gyors felszállás után el tudnál illanni előlük a napsütéses területek felé. Gondolj a felhők mozgása előtti kifutószelekre és láthatatlan leáramlásokra. Nem kell a zivatarnak pont a fejed fölött lennie ahhoz, hogy egyik percről a másikra bajba kerülj.

• Ha pedig dörög az ég és Te még a földön vagy, azonnal fordulj vissza a hangárokhoz. Ha a levegőben vagy akkor a legközelebbi – zivatarterülettől távolabb eső – kitérő reptéren érdemes megvárni az elvonulását.

• Ne vagánykodj. Nem győzhetsz vele szemben. A medvés mondás itt is megállja a helyét.

Jó leszállást!

Tarnóczi Sándor

ui: Ez a bejegyzés azért született, mert a múlt hétvégén sajnos én sem vettem túl komolyan a zivatar közeledtét. Megkísértettem egy percre a szerencsét azzal, hogy megpróbálok még gyorsan felszállni a zivatar megérkezése előtt, de mivel folyamatosan figyeltem a felhő kifejlődését és gerjedését, így az első komolyabb jelre (mennydörgés) leállítottam a motorindítás előtti procedúrát és a hangárba toltuk a repülőt. Kettő perc múlva már zuhogott is az eső.

Íme a motorindítás videó mely elég rövid lett 🙂

És ez lett belőle:

Megosztás a Facebook-on